2017. július 31., hétfő

A vízifesztivál után - Komáromi nyugalom

Sziasztok!

A péntek-szombati komoly kihívás teljesítése után,
némi nyugalomra vágyott a szervezetem és magányra.
(Azért titkon reménykedtem, hogy ide legalább lesz valaki, aki eljön)
Mindenesetre kis reggeli és természetesen egy jó kávé után elhagytam Ásványrárót,
és autóba ülve Komárom felé vettem az irányt.
A két évvel ezelőtti helyszín eléggé eldugott, és bizonyítottan nem meddő terep.
11-kor már a madárcsicsergést törtem meg, a több, mint méteres susnyás áttörésével.


Egy ilyen látványra minden természetkedvelő szíve megdobban,
hát még az aranyászé, aki ugye nem szívesen dolgozik tömegben.
:)
Lepakoltam a szerszámokat, padot, lapátot, meringülőt, ládát, vödröt, posztót, egyebeket.
Itt már nem volt gond a part dőlésszögével, gyönyörűen fel lehetett állítani a padot.
Próbálgattam, hogyan is lenne a legkényelmesebb az előző napon igen megeröltetett
jobb alkaromnak és végül úgy döntöttem, hogy a paddal szemben a kis vízben állva gyönyörűen és könnyedén lehet merni a vizet.
A lapátolás meg egy külön jóleső dolog volt, 
hogy kizökkentsen a monoton meringülésből egy kis időre.

A területen egyébként több rétegben is agyag volt, ami egy furcsa kis teraszt alakított ki.
A legfelső réteg tetején gyönyörű vöröslő, száraz homok volt, míg a vízhez közeledve egyre sötétebb tónusú és nagyobb szemű sóderré vált.
Mivel seprűm nem volt, így a térdem bánta a gyűjtögetést, mert bizony kézzel söprögetni nem egyszerű úgy, hogy közben figyelni kell a térdünket is, hogy ne karistoljuk össze,
 a valószínűleg horgászok által ott hagyott törött műanyagok, egyéb üvegek és mindenféle törmelékkel.
Persze, akár aranyászok is lehettek, de erre utaló nyom csak egy kisebb gödör volt. 
Talán mintázott valaki. 
De sosem értem, hogy minek ehhez egy-két ásónyomnyi mélységből mintát venni.
Mindig, mindenhol elmondjuk, hogy nem így kell, 
de mégis ezeket a mintázó lyukakat látom amerre járok.

Mivel nem volt túl sok időm, zenekari próbára kellett igyekeznem kora este, 
így egy negyed köbméternyinél bizonyosan nem nagyobb halmot mosogattam át Losznya padján.
A két nappal ezelőtti mintázás bőven 80 szem felett mutatott, 
így nem is aggódtam a kihozatal miatt.
Próbáltam átadni magam a természetnek és átlényegülni.

Néhány horgászcsónak és teherhajó zavarta csak meg a a meringülő ritmikus csobbanását,
a pad végén folyó vízfüggöny kellemes csorgását,
 valamint a meddő borításával járó kavics csörgést.

Néhány óra múlva, kellemesen elfáradva mostam le a posztókat, 
majd fogtam gyors tereprendezésbe.
Összepakoltam és
18:20-kor már Csepelen a próbateremben üldögéltem.

Hosszabb ideig most megint nem lesz időm a partra menni, de azért reménykedem, 
hogy a pad visszaadása előtt még egyszer bevethetem élesben!

Minden jót!
Penge

Összefoglaló képek, és egy rövid oldal-videó a padról:


2017. július 28., péntek

Aranymosás bemutató Ásványrárón (videó)

Sziasztok!

Elkészült a videós összefoglalója az ásványrárói vendégeskedésemnek, 
ahol is az előző bejegyzésben leírtak alapján ugye egy gyönyörű, 
de aranymosásra a jelenlegi formájában alkalmatlan helyszínen, 
viszont legalább nagy érdeklődés mellett lett bemutatva, 
amit be lehetett mutatni a rendelkezésemre álló eszközökkel.

Fogadjátok szeretettel!