2013. július 12., péntek

Mi is az arany? Mi az, amit keresünk? Hogyan akadjunk a nyomára?


Az arany a nemesfémek családjába tartozik, a természetben elemi állapotában is előfordul.
Ezért is keressük annyira. :)
Fizikai, kémiai tulajdonságairól rengeteg információt lehet olvasni, így itt, 
csak a legfontosabbakat említem meg, amit feltétlenül tudni kell.
Sárga színű nehézfém. 
Sűrűsége: 19,3 g/cm3
Korrózióálló, csak "királyvízben" és alkáli-cianidos oldatokban oldódik normál körülmények között.

Ezen fentebb említett tulajdonságai miatt terjedt el az egész világon a hordalékból történő kinyerése, az aranymosás.
A legtöbb, a természetben a termésarannyal együtt előforduló kísérő kőzetnél, 
illetve egyéb szennyező anyagnál fajlagosan nehezebb, ellenálló képességének köszönhetően színét megőrzi, 
mely a kísérő anyagokétól lényegesen eltér, 
így egyszerű fizikai eljárások segítségével dúsítható, illetve elválasztható.
Miller table-ön tisztított aranyszemcsék
Kép: Losznya

A aranyász szakzsargon szérelésnek hívja az őseinkről ránk maradt, 
elsődlegesen az ülepítésen alapuló szétválasztási módszert, 
melyet aranymosó famíliák, apáról-fiúra örökített tudással vittek a sírba, 
miután a fiatalság megunta a hektikus vízállástól függő nehéz fizikai munkát, 
vagy épp a nagy gátak építése miatt leszabályozott folyók alacsonyabb hozamát.
(A szérelésről a későbbiekben bővebben ejtek szót, ez a bejegyzés még nem erről szól.)

Aranysárga
Ezt sokszor használjuk még a köznyelvben is, ha egy szép szőke hajú hölgyet, vagy épp egy szépen megkelt, házi tojásból elkészült kelt tésztát, vagy jó tyúk húslevest látunk.
Azonban, mikor terepszemlére megyünk, ezt a színt felejtsük el!
Nem fogunk aranysárga fövenyt látni a parton.

Amennyiben mégis azt hisszük, akkor 100%-ig biztosak lehetünk, hogy amit látunk az nem arany!

Ha a hullámzó víz partján csillogó, pikkely szerű, a vízzel együtt mozgó, apró szemcséket látunk, 
az a bolondok aranya, vagy más néven: macska arany. 
Csupán valamely csillám kőzet (pld.: Biotit) elmállott darabkái ezek, melyek az egyszerű halandóknak aranynak tűnhetnek, ám a hozzáértőbb, vagy tapasztaltabb aranyászok számára értéktelenek.
(Több száz tonnás mennyiségben bányászva, kémiai feltárással azonban ezen palás kőzetek is szolgáltathatnak jelentős mennyiségű tiszta aranyat, ezüstöt és egyéb ritkább fémeket.)

"Ha egyszer láttad, sosem felejted!"
Ez így igaz. 
Aki egyszer türelmesen megtanulja az aranynézés tudományát, 
az bárhol és szinte bármikor képes lesz, egy pillantással megmondani, 
hogy a föveny jó-e, 
illetőleg, amit a tálban (kézi szérkében) talál, arany-e.
Hogyan néz ki a dunai aranyszemcse?
Hány szemcse ad ki egy grammot?
Alapvető kérdések, melyeket szinte mindenki feltesz,
akivel az aranyászásról, mint hobbiról beszélgetésbe elegyedek.
Pantó Dezső 1936-ban megjelent, Dunai aranymosás című értekezésében írja, hogy
a még látható, legkisebb szemcsékből 450 ezer szemcse, míg a legnagyobbakból 37 ezer szemcse tesz ki egy grammot!
Átlagosan 100 ezer dunai szemcse ad ki egy gramm aranyat.
alakját tekintve lapos, lemez szerű, szélein gyakran karmos, "sorjás".
A képet Bakonyi Gábor készítette. Lelőhely: Duna/ Római-part 
Az eredeti képet itt érhetitek el: www.geomania.hu/asvfoto.php?fotoid=10967

Mit figyeljünk, mire ügyeljünk, hol keressük?
Alapvető folyadék áramlástani ismeretekkel kell rendelkezni.
Ez most így túl tudományosan hangzik, 
de egyszerű és érdemes tisztában lennünk különböző alakú, méretű, 
az áramló folyadékba merülő testek körül kialakuló áramlatokkal, nyomásváltozásokkal.
(Már hallom is a kérdést...)
MIÉRT?
Azért mert egy ér, patak, vagy épp egy folyó hasonlóan fog működni.
Az arany nehéz, 
és az első adandó alkalommal, amikor az áramlási körülmények a folyadékban adottak, 
akkor leülepszik, megáll, beágyazódik.
Hol történik ez meg?
Ott, ahol a sodrás lassul, vagy hirtelen nyomásesés következik be.

Ez a két dolog látszólag ellentétes, hiszen fizikából tanultuk, 
hogy adott keresztmetszeten a gyorsabb folyadékáramlás eredményez nyomásesést. 
Azonban lassú folyadékáramlás mellett is kialakulhatnak alacsony nyomású helyek az élővizekben, 
melyek egyáltalán nem ritkák. 
Gondoljunk akár egy egyszerű örvényre.
A lassú folyású víztömegben kialakuló örvények közepén gyorsan mozgó, forgó vizet látunk és alacsony nyomást mérhetnénk, ha épp akarnánk. 
Hasonló áramlások alakulhatnak ki a vízben, vagy víz alatt rejlő tárgyak, kövek, sziklák, 
víz alatt kialakult domborzati képződmények környezetében. 



Ezen alacsony nyomású helyek egy tapasztalt aranyász kedvenc lelőhelyei lehetnek.
Hirtelen lassulás pedig a vízfolyam kiszélesedésekor fordul elő,
ilyenkor a széles mederben középtájon ülepszik az arany.
Alapvető információ az is, hogy az élővizek folyásuk során, a külső íven rombolnak és a belső íven építenek.
Ebből adódóan az aranyban dúsabb zátonyok, lerakódások is itt jelenhetnek meg első sorban.
Ezen kanyar menti zátonyok elején található általában az aranyban gazdagabb üledék.



Ezért érdemes ismerni az adott élővíz vízjárását is, 
hiszen az arany akkor vándorol leginkább, amikor az áradás jön.
Az áradás elvonulásakor pedig fontos az árterületen is körülnézni, hátha volt valami tereptárgy, 
vagy egyéb, akár alkalmi képződmény, 
ahol a víz megfelelően áramolhatott az adott vízállás mellett, és az arany ülepedéséhez, megrekedéséhez megfelelő lehetett.
Mura, lapos ártéri partszakasz

Mégis, akkor mit kell keressünk terepszemle alkalmával?
Aranyszabály:
Sötétvörös, szürke illetve fekete árnyalatú hordalékot vizsgálunk meg elsősorban,
mert ezek jellemzőek nagyobb hazai folyóink zömére.

Ezek általában lankás, elterülő partszakaszokon fordulnak elő,
 ahol a víz lassú és hosszú ideig szérelhetik a hullámok természetüknél fogva a fövenyt.
Ilyen helyeken sávokban tűnnek fel a nedvesen vöröses-feketés, 
szárazon inkább barnás-vöröses árnyalatú felhalmozódások, 
melyek néhol csak a felszín közelében, néhol akár 10 centiméter mélyen is megtalálhatóak.
Az elszíneződést a kísérő ásványok jellegzetes színei adják.
Ezek a különböző gránátok, jellemzően vörös gránát, hematit és magnetit.
A Mura partján készült képekért köszönet Losznyának

Természetesen ezer más anyag is jelen van, 
de alapvetően, ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor az már elegendő, hogy ráleljünk a megfelelő helyre.
Ezek olyan színes jelek, melyeket első ránézésre feltűnően jelzik, hogy ott bizony lehet valami.
Azonban sokszor az ilyen színes fövenyt beteríti egy vékony rétegnyi értéktelen homok, ezért célszerű a kinézetre és adottságaiban megfelelő terepen, egy-egy árkot húzni, bottal, csizmával és megvizsgálni, hogy esetleg kicsit mélyebben található-e belőle.
Egy áradás után azonban sokszor több métert is emelkedik a víz szintje és olyan helyeken is megül az arany, ahol előtte nem is gondoltuk volna.
Egy hatalmas fatörzs keresztbe fordulva jó "habzó" hely, ahogy a régiek mondták,

 Dunapart, Budapest, Dráva utcai torkolat
kövekből kirakott rövid, néhány méteres kis, vízbe nyúló gát (sarkantyú), 
amit akár egy horgász is készíthetett, hogy messzebbre dobhasson a pecabotjával elősegítheti a torlatok,
A kép a dunaiszigetek.blogspot.com-ról származik
dúsulások létrejöttét. Vagy akár egy vízbe dobott ócskavas, mely jobb időket is megélt,
esetleg egy mélyedés kivágott fatönkkel, ágas-bogas gyökérzettel...
Sokféle tereptárgy lehet, ami megváltoztatva a folyó áramlásképletét az adott helyen,
 alkalmassá teheti azt az arany "befogására", csapdába ejtésére.

További hasznos képeket kaptam a lerakódások sokszínűségéről TrotorC fórumtagunktól,
melyeket ITT tekinthettek meg.