2013. október 26., szombat

A modern mosópad borítása

Gondolkodtam, hogy mi is legyen a következő téma,
bejegyzés itt a blogon,
ami érdeklődésre tarthat számot és mivel többször felmerült már a kérdés a fórumon,
miszerint a régiek által legjobbnak tartott, 
szinte elnyűhetetlen, zöld, katonai kabátból vágott csíkokon kívül van-e más alternatíva,
ezért most ezt a témát boncolgatom kicsit.
/ Lehet, hogy el is kalandozom majd...előre is bocsánat érte! :) /

Esetleg van jobb is?
A kérdésre igennel is és nemmel is válaszolhatnék.
Nem véletlenül használták azt az anyagot. 
Megfelelően sűrű szálazású, természetes
(állati szőr, mely szarupikkelyes felszínével és gubancos kinézete miatt hasznos)
alapanyagból készült posztóként az egyik legjobb csapdája ezeknek az apró, lapos, de sorjás szemcséknek.
Mivel ebből a fajta kabátból manapság már ritkán találunk, ezért kénytelen-kelletlen másik lehetőséget kell keresnünk. 
Erdélyben lehet kapni igen jó minőségű posztó anyagot hasonlóan jó tulajdonságokkal,
 mint a zöld kabátanyag,
azonban ennek színe inkább natúr, vagy barnás, a felhasznált alapanyagtól függő árnyalatban.
Festhető, tehát megfelelő mennyiség esetén a kívánt szín előállítható némi felárért.
Ezt meg tudjuk rendelni az alábbi címen, esetleg ismerőssel behozathatjuk Magyarországra.




A régebbi jelentésekben említették, hogy a gyapjú plüss a legjobb kihozatalt biztosító anyag.
Néhány százalékkal jobb a kihozatala abban az esetben, ha a hagyományos, meringülős technikával mossuk az aranyat.

Azonban tudnunk kell, hogy bármelyik alapanyagot is használjuk mindig lesz veszteségünk.
Általában a legnagyobb szemcséket veszítjük el mosás közben, melyek a padunk vége felé szoktak megakadni mutatóba, vagy már csak ott vesszük észre, mikor eltávoznak.
Megnyugodhatunk.
Arányítva ezekből van a legkevesebb a fövenyben és a leírásokból az is kiderül, hogy ezek a szemcsék általában azért látszanak nagyobbnak, mert laposabbak, így nagyobb a felületük.
A nagyobb felület miatt könnyebben mozgatja őket a víz is.
Ez olyan veszteség, amit el kell könyvelnünk, nincs mese.
Koncentráljunk minden esetben a megfogott szemcsékre.
Dolgozzunk szisztematikusan és mindig meglesz a várt eredmény!

A fentieken kívül próbáltam már polár, kordbársony anyagot, padlószőnyegből több verziót, de még mikroszálas törlőkendőt is.
Valamilyen szinten mindegyik teljesített, ha beállítottam a megfelelő dőlésszöget, illetve megadtam a kellő vízmennyiséget.

Posztós padnál ezek mellett a pad felületére is koncentrálnunk kell,
ugyanis a szemcsék beülését a jó vízelvezetés is elősegíti.
Ezért rovátkolással, esetlegesen a lemezek közti finom résekkel elősegíthetjük ezt a folyamatot.


Egyre többen vannak azonban, akik a modernebb eszközöket választják,
 és a meringetést megspórolandó,
 folyamatos vízellátású padot használnak.
Ehhez általában robbanómotoros vízszivattyú dukál.
Ezeknél a padoknál elengedhetetlen a finombeállítás mosás előtt,
de első beüzemeléskor mindenképpen.
Vannak akik ezeken a padokon is posztót használnak, talán megszokásból, talán mert szerintük jobban teljesít, vagy könnyebb a kezelhetősége.

Mivel a posztóban a szemeknek meg kell ülniük, azaz kell egy alacsonyabb vízhozamú időszak is a szemcsék megüléséhez, így azt inkább a hagyományos mosáshoz javaslom.
(Ezt hívjuk ülepítéses szérelésnek.)
Mások különböző mintázatú gátakat, illetve gumiszőnyeget használnak.
Ezek a felületek az áramlástant hívják segítségül a föveny koncentrálásához.

Alapigazság, hogy egy folyamatos vízáramú padnál sokkal több és kisebb a keletkező buborék,
amelyek csökkentik a lokális felületi feszültséget és felkapkodják az aranyszemcséket.
Ez az egyik oka, hogy létrejön az úgynevezett "vándorlás" a padon,
ami az aranyszemek lassú lefelé mozgását jelenti a pad hosszában.
Második ok, ha a vízáram egyenetlen eloszlású a pad teljes szélességét figyelembe véve,
és így kialakulnak nagyobb sodrású, és kevésbé gyors áramlású helyek a padon.

Ezért ezeket a buborékokat minimalizálni, az áramlást pedig egyenletessé kell tenni!!!

Van egy harmadik is, ez pedig a dőlésszög, amit a vízáram beállításával együtt kell beállítani, mert minden profil más-más szöget és vízhozamot kíván.

Talán a posztón kevésbé tud érvényesülni az áramlásbeli különbözőség,
hiszen sokkal könnyebben alakítható a nedves posztó a pad egyenletes felületéhez, oldalához,
így kisebbek rajta a púpok, mélyedések is.
Azonban, ha időt és energiát akarunk magunknak megspórolni, akkor mindenképpen érdemes
pld. sűrű bordás gumilemezzel borítanunk folyamatos vízellátású padunkat.
Talán ez a legolcsóbb megoldás is hosszú távon.

Miért?
Mert az így nyert sűrítmény tisztább, kevesebb utótisztítást igényel.
A posztóval ellentétben egyetlen mozdulattal szinte letisztítható és a teljes mennyiséget utókezelhetjük, majd minden különösebb tennivaló nélkül újra használhatjuk, vagy elcsomagolhatjuk,
míg a posztót szépen kiterítve száradni hagyjuk, majd a szárítás után a porzót újra kirázzuk belőle,
de teljesen soha nem tisztíthatjuk ki, így idővel, ha már elhasználódott,
akkor érdemes elégetni és az így nyert hamuból is kimosni az aranyat.

Ok, de hogyan legyen a borítás egyenletes?
Mindenképpen a padnak kell alapvetően stabilnak, merevnek, egyenesnek lennie a teljes hosszt,
 és szélességet is figyelembe véve.
Ne legyen se domború, se homorú, ha hosszában ránézünk!
A gumilemezeket pontosan vágjuk a padunk befogadó méretére.
Nem hagyunk rá, mint a posztónál, nem hajtjuk fel az oldalát!!!
Precíz kivitel, fél siker! :)
A lemezeket hasonlóan a posztóhoz itt is fedésben használjuk és alulról felfelé pakoljuk a padra.
(Néhol látni összeragasztott gumilemezeket is, ennek kezelése kissé macerásabb,
de áramlástechnikailag egy még finomabb megoldás.)

Tisztításkor értelemszerűen a felsőt vesszük le először.
Amennyiben meg tudjuk oldani a pad készítésekor, akkor a gumilemez vastagságával (általában 3mm)
lépcsőzetesen magasabbra helyezzük el az egyes rétegeket.
Evvel felesleges dudorokat kerülhetünk el, azonban kialakításuk nehézkes.
Megfelelő kialakításnál a lapok rögzítésével nem kell külön foglalkozni, azonban érdemes a friss gumiknál a kunkorodó széleknél vékony terelőlemezekkel lefogatni,
 az oldalfalhoz rögzítve nagyobb csipeszekkel.
Mivel a terelőlemez az oldalfal síkjából nem lóg ki, így az áramlási képletet nem befolyásolja.

Apropó friss gumilemezek...
Minden új "szerzeményt" be kell avatni!
Ez precíz zsírtalanítást és a lehetőség szerinti mattítást, azaz a felület érdesítését jelenti.
A folyékony mosogatószer és jó adag súrolópor tökéletes elegy a munkához,
amit egy sűrű, kemény sörtéjű körömkefével a legjobb kivitelezni.
A rovátkákkal párhuzamosan szépen fel kell súrolnunk a teljes gumifelületet, majd öblíteni és szárítani.
A padra helyezéskor és a padra jutó víz beállításakor minden rovátkát buborékmentesíteni kell!
Ezt kézzel, vagy egy erre rendszeresített kefével végezhetjük el.

A legkritikusabb rész minden padnál a rosta alatti terület, illetve ha a rosta alatt egy ferde megvezető lemezt használunk a rostált anyag/víz elegyünk padra engedéséhez, akkor annak a padra csatlakozása, illetve az ez alatti gumiszőnyeg kialakítása.
A legfontosabb szempont, hogy itt már ne keletkezhessen több buborék,
illetve az anyagunk a lehető legegyenletesebben terüljön szét a pad teljes szélességében úgy,
 hogy ne akadályozza sehol sem az áramlást.
Alapesetben ezen a részen sima gumit, vagy fémlemezt szoktak használni,
kvázi az amerikai highbanker-ekhez is használt sleek plate megfelelője.
Azoknál erre érkezik meg a rostáról az anyag közvetlenül és a csapdák,
gátak csak ezt követően vannak elhelyezve.
Ez a szakasz elősegíti a fajsúly szerinti rendeződést ha elég hosszú,
azonban, ha az ejtőrostánk alatt közvetlenül egy megvezető lemez van,
ami a pad legelején engedi csak fel az anyagot,
(tehát nem zubog a rostáról erre a részre közvetlenül minden)
akkor ez a rész rövidíthető, vagy akár teljes egészében el is hagyható.
Ezeknél a modern aranymosó padoknál is érvényes, hogy a pad hosszának első negyedében, harmadában lesz a lerakódó arany 90%-a, ha a beállítások jók.
Ezt néhány lapátnyi föveny után le tudjuk ellenőrizni, mivel ezek a gumilemezek szinte teljesen feltisztulnak idővel és szinte csak az aranyszemek maradnak meg rajtuk, ezért igen látványos a dolog.

Más profilú gumilemezek (pld. trapéz, V, négyszögletes) is használhatóak, azonban ne felejtsük el,
hogy a magasabb profilú pld. LADA lábtörlő lemezek nagyobb vízhozamnál dolgoznak jobban, vagy azonos vízhozam mellett valamivel nagyobb dőlésszögnél.

Talán a gumilemezes borítás és a szivattyú az , 
ami az évek hosszú során ténylegesen változást hozott a dunai aranymosás tekintetében. 

A nagyobb és egyenletesebb vízhozamtól az ember nagyobb termelékenységet is vár,
ami magával hozza, hogy időegység alatt több aranyat tud kitermelni.
A mai mosók többsége a vizet szivattyúzza, így rengeteg izommunkát spórol meg.
Azonban mivel a pad gyorsabban tisztul, így gyorsabban is kell pakolni rá a fövenyt, ami még mindig nem kis fizikai munka.
Egy jól beállított paddal,
egy mosó
körülbelül 1 köbméter sűrű anyagot 3 óra alatt át tud mosni,
ami legrosszabb esetben is 1,5-2T/h megmozgatását jelenti átlagosan!!!
Láttam ennél gyorsabb munkát is, de lassabbat is, ezért egy köztes adatot írtam le.
Nem ennyit lapátolunk azonban összesen, ennek több, mint a dupláját,
mivel ezt fel is kupacoljuk egyszer ugye,
 és a végén szét is hintjük az átmosott kavicsot a terepen jó esetben.
Természetesen a kiszállás, terepszemle, padállítás, kupacolás stb. a fent említett időbe nincsen beleszámítva.

A gyorsabb munkának azonban ára is van.
Ezen gumifedésű padok kihozatala a régi padok által "törzskönyvezettnél" alacsonyabb,
(Posztós padok átlagosan 90-96%, gumis padok beállítástól függően dolgozhatnak 80-90%)
azonban a termelékenységnek köszönhetően, valamint a későbbi rövidebb tisztítási folyamat miatt mégis kényelmesebb, praktikusabb, így ezt a verziót érdemes használni a magyarországi vizeken leginkább.
A jelenlegi szerkezeti anyagok, mint pld. az üregkamrás polikarbonát és alumínium szerkezeti elemek lehetővé teszik, hogy kompakt, könnyű és gyorsan felállítható padokat alkossunk házilag.
Természetesen mindenki azt épít, amit tud és amilyen alapanyagokhoz hozzá tud jutni ingyen,
vagy olcsón.

"A szivattyú is elég combos, autó úgyis kell, hogy terepre menjek, minek a könnyű pad?"
Ez is egy hozzáállás, ám ha valakinek több 100 métert is kell gyalogolnia egy-egy jó helyért,
akkor nem biztos, hogy a masszív felépítésű pad a kifizetődő.

Mindenkinek jó padépítést és aranyászást kívánok!

2013. október 8., kedd

Aranyász térképek

Talán ez az egyetlen precíz, hiteles, és a legrészletesebb folyami aranyász térkép, 
amit N. László Endre osztott meg egyik írásában. 
A rajta található pontok mindegyike egy-egy helyet jelöl a folyók mentén, 
ahol egykor (20-25 éve még biztosan) aranyat mostak. 
Megpróbáltam a rajzot kicsit feljavítani, de eléggé vékony és elmosódott vonalakkal kellett dolgozni,
 ezért minden részlet nem vehető ki, de az tisztán látszik, 
hogy az egykori "nagy"magyarországi szakaszon igen jelentős volt az aranymosásra alkalmas föveny.


Egy másik fennmaradt rajz pedig a Kézdi László által látogatott, és megjelölt helyeket őrzi:

Erdély és a felső-Tisza vidéke: