2013. november 24., vasárnap

Gizmoguru Miller féle dúsító padja az arany végső tisztításához.

Sziasztok!

Ez egy rövidke bejegyzés lesz, mert Gizmoguru volt olyan kedves és megosztotta némi magyarázattal a Miller féle arany dúsító asztalkájának apró titkait. 
Láthatjátok majd, hogy egyáltalán nem ördöngős dolog ez a vegyszermentes tisztítási forma.
Íme a videók:


Vízadagoló:



2013. november 4., hétfő

Első Csepel-szigeti aranymosó találkozó

Rövid előszervezést követően a novemberi hosszú hétvége szombati napját találtuk megfelelőnek egy közös aranymosásra.
A fórum tagságából többen is jelezték, hogy csatlakoznának egy ilyen kiscsoportos összejövetelhez, ezért próbáltunk egy mindenkinek megfelelő helyszínt találni, 
amely nincs messze a lakóhelyünktől.
Mivel nagyrészt budapesti lakosok jelentkeztek, 
így a Csepel-sziget déli partszakaszára esett a választásunk. 
Mint később kiderült Loris26 és párja Tiszaújvárosból érkezik, de ekkor már nem akartunk változtatni, főleg azért, mert olyan helyre szerettük volna elkalauzolni őket, 
ahol ténylegesen megbizonyosodhatnak róla, hogy van arany a dunai fövenyben. 
Igen, tudom. 
Kézenfekvő lett volna őket Ácsra elvinni, de figyelembe véve a Tiszaújváros-Ács távolságot, 
valamint, hogy a Dunának ez a szakasza is biztosan ad aranyat, azt hiszem jól döntöttünk.
(Loris26-ról annyit érdemes tudni, hogy a szakdolgozatának alapját az aranymosás témakör fogja adni, a hagyományos múlt béli eszközök, technikák, 
valamint az újkori technológia összehasonlítása stb. lesz terítéken benne.)


6:00-kor találkoztunk Csepelen. 
Erre a helyszínre TrotorC és Gizmoguru érkezett meg rajtam (BLAtti) kívül. 
A megbeszéltekhez tartva magunkat vártunk, hátha befut még valaki, 
de végül elindultunk TrotorC vezetésével. 
A helyszínre érkezéskor kávéval üdvözöltük a partot, szívtuk a párás hajnali levegőt és néztük a tejköd áradását a Duna vize felett. 
A forró italból merítettünk erőt a lepakoláshoz, mert igen csípős reggelt fogtunk ki. 
Igen, lepakoláshoz, ugyanis a part, amit TrotorC előzőleg kinézett a csapatnak,
 jó két és fél méterrel alattunk volt és egy függőleges fal választott el tőle. 
A horgászok azonban kialakítottak egy kezdetleges agyaglépcsőt szerencsére, 
melyen le tudtunk ereszkedni, felmérni, szemügyre venni a terepet. 
A nagyjából 25-30 méteres partszakaszt 3 részre tagolta két óriási tereptárgy. 
Az egyik egy hatalmas kivágott fa gyökere volt, melyet az előző nagy áradás hozott idáig, 
evvel leválasztva a part jobb oldali, nagyjából 5-6 méter széles részét. 

A másik egy összetöredezett beton lejáró, talán csónak leeresztő rámpa lehetett régen, 
mely a baloldalból választott le 8-10 métert. A középső szakasz is nagyjából ugyanekkora lehetett.

A választott föveny előtt a víz felszínén jól kivehető,
 és követhető áramlások voltak megfigyelhetőek, melyek hatására a víz beforgott, néhol meg-megállt.
Ez jó jel! J

A part lejtése némileg meredekebb volt, mint amire számítottam, 
de az előző fél, illetve közel 1 méterrel magasabban, hosszabb ideig ténykedő hullámzás szépen megtisztította és feldúsította a partot.

Első ténykedésként természetesen mintákat vettünk a víz közeléből (első másfél méter), 
valamint a középső, nagyjából másfél-két méteres sávból. 
Feljebb csak kíváncsiságból vettünk, mert vastag agyag réteg és sóder takarta az értékes vöröses-fekete, aranyban gazdag fövenyt.
A partszakasz mindhárom része mást mutatott. 
Ez egyáltalán nem ritka, sőt! 
Éppen ezért kell minden esetben több helyről is mintát venni!
A baloldali szakaszon mindössze 0,5-1 cm-nyi volt a sötét réteg vastagsága, néhol ez is két-három rétegben oszlott el.

A középső szakaszon igen változatos volt az eloszlás. 
Az óriási gyökértől 5-6 méter távolságban volt a legvastagabb, 
néhol 3-4 cm-nyi a feldúsult nehéz ásványban gazdag réteg. Itt is látható volt a sávos elrendeződés. 
Ezt a legjobban egy íves kis lapáttal lehetett megvizsgálni, amit az alábbi képeken láthattok.



Lejjebb, a vízhez közelebb eső részen vékonyabb, de sötétebb volt a hordalék. 
Feljebb teljesen befedve, 15-20 cm vastag sóder, iszap, agyag alatt volt megtalálható ugyanaz, 
amit mi fel tudtunk kupacolni és kimosni.

A gyökérhez közeledve a réteg vékonyodott.
A jobb oldalon, a gyökér mögötti részen is hasonló, 3-4 cm-es réteg volt, amit össze lehetett lapátolni. Azon a részen a falban is nagyon jól lehetett látni a még ki nem szabadult nehézásvány réteget.

Az első lapátpróba eredménye:

A minták kielemzését követően a két padtulajdonos területet választott.

TrotorC a gyökér mögötti területet szemelte ki a szivattyú miatt, 
amelyet sikerült egy még távolabb eső másik gyökér mögé rejtenie. 
Így szinte zajtalanul és zavartalanul moshatott és még beszélgetni is tudtunk vele.

Gizmoguru a középső szakaszra, félig meddig a vízbe állította fel hagyományosnak mondható, meringülős, posztós padját.


Mintázáskor a vörös réteg alatti közvetlen kis kavicsos sódert is megvizsgáltuk és végül Gizmóguruval úgy döntöttünk, hogy azt is érdemes lesz hozzácsapni ahhoz az eredeti 3-4 cm-hez, így nagyjából megvolt az az 5 cm vastagság, amiből nagyjából 16-18 négyzetméternyit lapátolt/lapátoltunk össze.
Azért írtam így, mert csak 2 lapátunk volt és jómagam csak amolyan beugróként segítettem.
Ez a felhalmozott kúp, nagyjából 0,8-0,9 köbméter közötti mennyiség lehetett.

Trotor területe jóval behatároltabb volt és ő a biztosra ment, csak azt lapátolta össze, 
amiben 100% , hogy ott az arany.
Nagyjából 1,5m X 5m-es területen, kb. 3 cm vastagságú réteget,
ami 
olyan 0,23-maximum 0,3 köbméter lehetett a végén a falból is kilapátolt mennyiséggel együtt.

Amire a kupacolással és a padok első, még nem optimális beállításaival végeztünk,
 befutott az első hívás Loris26-éktól.
Rövid útbaigazítást követően néhány percen belül meg is érkeztek. 
A bemutatkozást követően rögtön bele is vágtunk a közepébe,
 a terület sajátosságait kezdtem el mutogatni és próbáltam elmagyarázni,
 hogy mi, miért van úgy, ahogy jelenleg látjuk, és miért ide jöttünk stb...stb.
Ezután szemrevételezték ők is a padokat, majd nem sokkal ezután a mintavételezést és a pan kezelésének alapjait mutattam meg, illetve próbáltam átadni neki/nekik amit eddig elsajátítottam. 
Egy kisebb Garett pan, egy Hex Pan és a két általam gyártott Wing1, és Wing2 prototípus himbálók voltak terítéken.

Eközben hívás érkezett dez1-től.
Útbaigazítás után ő is megérkezett kisfiával együtt.
Általuk egy újabb, Eastwing tállal is gazdagodott az eddigi repertoár.

Miután már mindenki-mindenkinek bemutatkozott és a padok is be lettek állítva, egy kezdő rúgást adva a mosáshoz, két-két cent jófajta házi szilvapálinkával koccintottunk Loris26, Gizmoguru és én.
A többiek az autóra hivatkozva inkább nem ittak.
Mivel mi tudtuk, hogy több órát kint leszünk, ez a mennyiség igazán nem ártott meg.
A gyümölcspárlat illatát messzire fújta a szél, így a többiek is élvezhették picit.

A mosást felváltva figyelte a tagság, hol a hagyományos, hol a modern pad mellett és kvázi „vetésforgó” szinten mindig volt valaki,
akivel meg lehetett beszélni a padon kialakult aktuális helyzetet,
illetve a pad sajátosságait, hiányosságait stb.

Gizmoguru padja, első öblítéskor:

Gizmoguru padján kipróbálásra került egy viseltes, okker sárga színű, nagy rombusz mélyedésekkel tarkított bolyhos, műszálas anyag, (szerintem régi bútorkárpit) melyet egy órán keresztül nyüstölt is és a végén megállapítottuk, hogy meglepően jól teljesített.
Összehasonlítottuk a műszálas anyagról lekerült sűrítményt az előzőekben használt kék és drapp posztókról származó sűrítménnyel és közel azonos eredményt kaptunk.

Az idő kora délutánra szelesre fordult és dez1-ék egy hatalmas tálnyi fövennyel megpakolva hazasiettek családjuk többi tagjához.
Loris26-ék kitartóan, zsibbadásig gyakorolták a mintázást közösen, majd végül az összegyűjtött szemeket egy apró üvegcsébe pipettáztam nekik,
hogy ne üres kézzel menjenek haza, ha már ennyit utaztak. J
(remélem a pipettát is eltették emlékbe)

A szél tényleg felerősödött és az ég is beborult, ami kissé vészjóslónak tűnt.
Loris26-ék is elindultak hazafelé, hogy még koraeste hazaérkezzenek.
TrotorC  lassan befejezte a mosást és már a pad letisztulásakor látogattam meg ismét.
Gyönyörűen festettek a sűrű bordás gumiszőnyegen pörgő-forgó, apró aranyszemek.

Közeli videó TrotorC padjának sűrűbordás gumijáról, az áramló víz alatt:



Mivel Gizmoguru mellett még egy jókora kupac sóder volt, ezért beálltam segíteni hozzá.
A sódert az etetőre lapátoltam és az öblítést a meringülővel ő végezte.
Ezt az utolsó, majd fél órát nagyon meghúztuk.

A padra igen sebesen áramlott az anyag, de folyamatosan figyeltük, meg sem kottyant neki.
A meglepetés akkor ért minket, mikor végeztünk, a padot átmosta vízzel és leszedtük a rostát, etetőt.
A pad elejébe ugyanis egy 15 cm-es mikrobordás gumiszőnyeget tett, amolyan posztó szorítónak. Elmondása szerint ezen a gumilemezen még soha nem maradtak meg a szemcsék.
Azonban most, hogy a végén gyorsabban dolgoztunk és a vízáramlás is valamelyest gyorsult, illetve gyorsabban követték egymást a merítések a gumibordákban megült az arany!
Nagy meglepetés volt, de ez is azt bizonyította, hogy a bordás gumiszőnyeg csak egy bizonyos vízsebesség és átfolyási mennyiség felett kezd el igazán dolgozni!

Erről a gumilapról is készült egy közeli videó:

Ezután összepakoltunk és elrendeztük a terepet, majd mivel hosszabb időre terveztük a mosást,
így a maradék időben tettem egy merész próbát a töredezett betonlapokon.
Mivel a felületükön 2cm mélységű "V" alakú, ferde rovátkák voltak,
így gondoltam egyet és kisöprögettem egy ecsettel a bennük lévő port.
Alig egy mokkáskanálnyi, ha összejött,
azonban leöblítve hatalmas mosolyra nyílt a szám,
ugyanis egy igen jó lapátpróbányi aranyszemcse lapult a tál alján!

Utolsó lépésként, még egy másik, felsőbb szakaszon is vettünk mintákat.
Sajnos a terület nem váltotta be a reményeket.
Az ottani aranymennyiség épp, hogy csak 1/10-e volt a választott terephez képest.
Pedig egy hatalmas örvény kavargott a part előtt és jókora kavicshalmot rakott az egyik oldalra.
Az örvény annyira látványos volt, hogy le is videóztam.

Végül 16:15-kor elbúcsúztunk avval, hogy biztosan nem ez volt az utolsó közös mosásunk,
hiszen jól éreztük magunkat és kedves emberekkel ismerkedtünk meg.
Remélem legközelebb még több taggal, aranyláztól fűtött érdeklődővel találkozhatunk,
 oszthatjuk meg egymással a tapasztalatunkat, tudásunkat,
vagy diskurálhatunk a lehetséges fejlesztésekről.
Addig is alacsony vízállást, jó időt, erőt egészséget az összes aranyásznak!

Amennyiben tetszett a cikk, 
kérlek segítsd a terjedését egy megosztással a G+-on, Facebook-on, 
vagy egyéb közösségi platformokon, fórumokon!
Csatlakozz közösségünkhöz a Facebook-on:

BLAtti/Penge