2014. március 31., hétfő

Aranymosó találkozó 2.0 Komárom, 2014.03.15.

Nagy várakozás előzte meg ezt a napot mind szervezési, mind résztvevői oldalról,
így már napokkal a találkozó előtt, szinte óránként néztem a különböző időjárás előrejelző site-okat, hallgattam előrejelzéseket, hogy mire is számíthatunk majd 15-én.
Az szinte biztosnak látszott, hogy szél lesz és be fog borulni,
de engem az érdekelt leginkább, hogy mikor!
A találkozó előtt nagyjából két héttel TrotorC-vel végigjártuk a Duna partját,
hogy olyan helyet találjunk, ahol azért relatíve kényelmesen, legalább húsz ember elfér.
(igen-igen alul terveztük a létszámot)
Ahol sem a padok felállítói nem akadnak egymásba, sem az esetleges szivattyúk zaja nem nyomja el a beszélgetni, ismerkedni kívánók szavait.
Így esett a választás erre a Komárom közeli partra, melyet egy gyönyörű,
kézműves által faragott pad is jelez, nehogy az arra tévedő bambuló aranymosó ember eltévedhessen.
:)



Eljött a nagy nap hajnala, és útnak eredtem.
Rögtön a csepeli HÉV-en szembesültem az első bakival,
miszerint otthon hagytam az egész napos szendvicsezéshez és kávézáshoz szükséges kellékeim
80 százalékát... :(
Jól indult a nap...ennél már csak jobb lehet! :)
Aztán sikerült időben odaérnem a megbeszélt helyre, ahol már Loris26 és TrotorC is várt,
majd hamarosan Losznyát is felvettük a padjával együtt.
A volt Osztyapenko környékén egy benzinkúton kivártuk a 7:10-et, mert páran jelezték,
hogy lehet, hogy odajönnének, de végül senki nem jött.
Amíg várakoztunk, nagy dirrel-durral beharangoztam a jó kis erdélyi almapálinkámat.
Kitöltöttem egy kellemes indító kört és lehúztuk!
...
Ekkor jött a meglepetés!
Mindenki lehúzott egy egészséges felesnyi vizet.
:)
Mai napig sem értem, hogy hogyan került az „ALMA” feliratú műanyag flakonba víz,
de hatalmas égés volt ez, rögtön kora reggel.
Gondoltam: Kettő...és ennél már tényleg csak jobb lehet!
Aztán Losznya hamar orvosolta a dolgot egy bivaly erős törköllyel. :)
Még felajánlottam egy kör kávét is, de míly' meglepő, kisebb volt rá a jelentkezés,
 és nagy nevetések között konstatáltuk, hogy milyen béna vagyok,
mert otthon főzött, termoszos feketéből, cukorból és a kúton aranyáron mért dobozos tejből állítottam elő a mixet, és majd az én kávém miatt fogunk elkésni a LIDL parkolóból!

Út közben sokat beszélgettünk, és befutott néhány hívás is a később érkezőktől.
Találgattuk csak, hogy a reggeli csendes időjárás ellenére, az előrejelzések tudatában vajon hányan lesznek a fő találkozási ponton reggel 8-ra.


Nem kis meglepetésünkre 16 autó sorakozott szépen sorjában,
 és már az ismerkedési körök jó részén is túl voltak.
Vadi58 számos érdekes tálat és egyéb dolgot is megmutatott az érdeklődőknek már a parkolóban.
Néhány percnyi várakozás után Gizmoguru is befutott,
majd indulási végszóra még egy autó csatlakozott.
Ekkor már 19 autó konvoját láthatták a lelkes komáromiak.

Két lámpaváltást kivárva sikerült rendezni sorainkat, majd még egy vasúti sorompó is lassította a menetet, ami így végül háromnegyed kilenc körül ért célba.

A part hála az égnek javarészt érintetlen maradt.
Mivel a komáromi előrejelzések szinte órára pontosan előre jelezték a szélsebességet és az eső közeledtét, ezért gyorsan magamhoz ragadtam a kezdeményezést/szót és egy rögtönzött, néhány szavas köszöntő keretében leginkább a part felosztását, és a szabadfoglalkozású nap felvázolását ismertettem.
Nagyjából ekkor már 50 ember lézengett a területen, de később további autók érkeztek 
és végül csaknem 60-an!!! voltunk a parton.

Ezután lassan lekerültek a padok és megkezdődtek a mintázások és a lapátolás.

Közben a főzés helyét is próbáltuk megtalálni.
Először nyílt terepen, aztán végül a parton, némileg szélvédettebb, fal melletti területet választva jelöltük ki a bográcsok helyét.
Egy hagyományos 3 ágú fa állvány és egy vas állvány is felállításra került.
Mindkettőért ezúton is köszönet!

Természetesen a bográcsokért és a hozzávalókért is mindenkinek, aki hozzátett bármit is a családias légkör megteremtéséhez!
KÖSZÖNÖM!
A női szakasznak egy külön KÖSZÖNÖM is kijár, mert nagyon finomat főztek és az időzítés is tökéletesen sikerült!

A partra szép sorjában felállított padok igen szép látványt jelentettek és még a nap is kisütött egy rövid időre. Azt hittük tévedtek a meteorológusok! :)
Persze nem!
Volt itt a fából készült konstrukciótól kezdve, a polikarbonátos alapokon nyugvó padokon át,
egészen a vas szelvényekből hegesztett padig, mindenféle.
Volt aki hagyományos, posztós padot hozott, míg mások a szivattyúzást részesítették előnyben.
Ezt képpel érzékeltetni lehetetlen, azonban Vadi58 videója segítségével igen jól nyomon követhető, hogy ki, milyen paddal állt neki mosni a parton.
( Talán néhány padot még elbírt volna a partszakasz)

Alapvetően fel-alá rohangásztam egyik csoporttól, a másikig...vagy éppen telefonos segítséget nyújtottam a később érkezőknek, vagy egy éppen aktuális feles pohárkámat emelgettem nagy bőszen, ismerkedés, beszélgetés közben! :)

Mire odáig jutottam, hogy a beharangozóban ígért bemutatót megtartsam az érdeklődőknek,
addigra némileg feltámadt a szél.
A mosók bőszen lapátoltak, hogy mihamarabb végezzenek, még vihar előtt,
ám mégis volt egy maroknyi érdeklődő, aki a szél ellenére összegyűlt egy csendesebb,
hátsó partszakaszon,
ahol jól nyomon követhetőek voltak az áradáskori víz mozgásából adódó lerakódások,
majd pedig a levonuló árral csökkenő vízszint által szérelt dúsulások.

Az elméleti fejtegetéseimbe néhol beleszólhatott az a néhány pohárnyi lélekmelegítő,
de remélem a jelenlévők ezt nem fogják felróni nekem!:)

Az elmélet után a gyakorlat következett.
Hexapan, Eastwing, saját „Wing” szérkém volt a sorrend a mintavételezések során,
majd két különlegesebb darab következett,
egy baromfi etető esővédő kupakjából és habgumiból készített lapos tál,
valamint a délután fénypontja, az akciós lábtörlő.
Ez utóbbira senki sem számított és meg kell valljam én sem így terveztem,
hogy bemutatom ezt a lehetőséget is,
de annyira lelkesen állták az egyre nagyobb széllökéseket a résztvevők,
hogy úgy gondoltam legyen valami tényleg meghökkentő dolog is a bemutatómban.

A társaság hangja is felerősödött, miközben ecseteltem, hogy mi fog következni.
Olcsó, egyszerű, mondhatni primitív megoldás a sok ezer forintos pan-ek mellett.
A végeredmény azonban igazolta az elvárásaimat,
és gyönyörű szépen, könnyedén összegyűjtötte az aranyszemcséket,
mindenféle hókusz-pókusz nélkül,
amit aztán a láthatóság kedvéért egy Vadi58-új Eastwing tálba mostam át.

Sajnos erről nem kaptam fotót, pedig emlékszem, hogy valaki lefotózta!

A bemutató végére megéhezve próbáltam a bográcsok közelébe kerülni, mire konstatáltam,
hogy az első, nagyobb bogrács már kiürült! :)
Ez jó jel! 
A másodikból kellemes adagot magam is befaltam.

Közben jópáran elköszöntek, már a szél igen kellemetlenné kezdett válni.
Gyerekek is voltak, így érthető volt a hazaindulás.
Mire észbe kaptam, csak néhányan maradtunk.
Esni kezdett az eső és tényleg kellemetlen idő kerekedett, így mi is összepakoltunk.
Búcsúzáskor egy hatalmas „aranyrudat” kaptam szlovákiai aranymosó kollégánktól, amit azóta is kiemelt helyen őrzök az íróasztalomon.
Köszönöm szépen! :)

Búcsúzóul az utolsó "ázott verébcsapatként" megálltunk a padnál egy fotó erejéig.

Sajnos név szerint elég kevés embert tudok felidézni, inkább a nicknevekhez csatoltam az arcokat,
de kellemesen családiasra sikerült a hangulat és hatalmas élmény volt maga a találkozó is!
Jó volt látni, hogy ennyi embert érdekelt a téma és mind a helyszínen,
mind a különböző oldalakon megerősítést nyert, hogy aki tud,
el fog jönni a következő találkozóra is!
Én remélem, hogy a tavaszi áradás jó fövenyt fog hozni magával és utána egy napsütéssel,
szélmentesen lezajló, egész napos összejövetelt tudunk szervezni a közeljövőben.

Addig is mindenkinek dús fövenyt és milliónyi apró aranyszemcsét!



A következő bejegyzés a tervek szerint az aranypor olvasztásáról fog szólni!

Amennyiben tetszett a cikk, 
kérlek segítsd a terjedését egy megosztással a G+-on, Facebook-on, 
vagy egyéb közösségi platformokon, fórumokon!
Csatlakozz közösségünkhöz a Facebook-on:

BLAtti/Penge