2015. szeptember 24., csütörtök

Mennyi az annyi?

A cím sokat sejtető, a téma pedig szerteágazó lesz.
Annyi kérdés jött az elmúlt időszakban ebben a témakörben, 
hogy idejét láttam összefoglalni a dolgokat.

Mennyi aranyat várhatunk a parttól?
Mennyi az az egy köbméter sóder valójában?
Hány tonna anyagot kell megmozgatnunk 1 g sáraranyért?
Mennyi is az a 8-15 fok a pad dőlését tekintve?

Egy mondatban:
Mennyi is az annyi?
:)

Ugye, hogy érdekes kérdések ezek?

Kezdjük a padnál.
A pad dőlésszöge egy sarkalatos pontja az aranymosásnak, 
ugyanis, ha a dőlésszög túl alacsony, 
akkor nem fog megfelelően tisztulni a padunk, 
ha pedig túl magas, akkor nő a veszteségünk.
Mindkettőt el kell kerülni.

Elöljáróban annyit, hogy a part, amit kiszemeltünk, hasonló dőlésű valószínűleg, 
hiszen ugyanazt a szérelési, súly szerinti osztályozási folyamatot hajtja végre a természet is, 
csak lassabban, mint mi.

Tehát nagyon nagyot nem tévedünk, ha első blikkre a partot vesszük alapnak, 
és ezzel párhuzamosan állítjuk fel a padot,
 azonban lehet optimalizálni.

De hogyan is állapíthatjuk meg a padunk tényleges szögét egy ferde parton?
Egyáltalán a part lejtését hogyan állapíthatjuk meg?

Nagyon egyszerű a megoldás, 
de nem feltétlenül szükséges ez az aranymosóknak!
Azonban TI kérdeztétek, én leírom!

Matematikai tudásunkat kell feleleveníteni ehhez és néhány alapvető dolgot megjegyeznünk.
A háromszögek világában kell kutakodnunk a megfejtéshez.

A fenti példában egy 150 cm hosszú, átlagos mosópaddal számoltam, a lábakat nem vettem figyelembe, 
hiszen a pad tetejének és aljának magasságkülönbsége a kérdés lényegében, 
így ez most nem is fontos.

Az alfa szögre vagyunk kíváncsiak, ezt a szöggel szemközti befogó és az átfogó hányadosával írhatjuk fel.
Az egyenletet kicsit átrendezve kapjuk meg a megoldáshoz szükséges képletet.
Pofon egyszerű! 
Természetesen egy vízmérték, vagy egy okos telefon applikáció elengedhetetlen.
(Ez akár rögtön a pontos szöget is  kijelzi, de ha épp nincs kéznél, csak egy régi, mindent kibíró, számológépes telefon, akkor...)
Ma már minden telefonon van tudományos számológép funkció is, 
így nem okoz gondot a pontos szög meghatározása, de higgyétek el, hogy a tapasztalat többet számít!
:)
A pad tisztulását kell figyelni és ennek megfelelően állítani picit feljebb, illetve lejjebb a lábakon.

Aki kíváncsi a part dőlésére is, 
annak egy mérőszalagra, 
egy spárgára és ugyanerre a vízmértékre lesz szüksége.
A parton kimér 1 m hosszt, egyik végébe leszúr egy faágat, arra ráköti a spárgát, 
majd a spárgát kifeszíti vízszintesen, majd függőlegesen leengedi az 1m-t jelölő pontig.
Ez a függőleges hossz, azaz a magasság lesz a lényeg! 
Ezt lemérjük.

Mivel egy métert, azaz 100 cm-t vettünk alapul a lejtős parton, 
így könnyedén megkaphatjuk azt a számot, amire szükségünk van a dőlésszög meghatározásához.

Példaként ez a kimért magasság legyen 25 cm.

A táblázatos segédletben ezt a számot 14 fok 30 percnél találjuk hozzávetőlegesen.
Ilyen egyszerű az egész! :)
Azonban, ha a partot járjátok megrögzötten, akkor előbb, utóbb "beég" majd a megfelelő partszakasz a fejetekbe 
és sosem kell ezekhez az eszközökhöz folyamodnotok.
:)

Amit viszont jó tudni, ha a vízügyi előrejelzéseket figyelitek, 
hogy a fenti számításban alapul vett 25 cm-es vízszintcsökkenés egy ilyen meredekségű parton másfél méter visszahúzódást jelent.
Nagy általánosságban, elhanyagolva néhány apróságot azt jelenthetjük ki, hogy 30 cm-es vízmozgás a számunkra fontos partokon körülbelül 1-1,5 m széles föveny feltűnését, illetve eltűnését jelentheti.

Maradjunk még picit a matematikánál, mert egy halom sóderről is kellene tudnunk, 
hogy vajon van-e már 1 köbméter.
Régebben, talán az alapoknál, az aranymosó etikettnél volt róla szó,
hogy mit és hogyan érdemes csinálni.
Ha kiválasztunk egy 5x4 m-es területet és arról nagyjából 5 cm-es rétegnyit felhalmozunk, 
az lesz egy köbméter.
20 m2 x 0,05 m= 1 m3

Ha az arany eloszlása nem megfelelő, vagy a part viszonyok nem ideálisak, akkor csíkból, 
vagy akár vegyesen innen-onnan rakjuk halomba a sódert.
Ilyenkor is jön a kérdés, hogy vajon elegendő-e már?
Az 1 m3 azért is fontos szám, mert ebből következtethetünk a későbbiekben a part "gazdagságára".
Illetve a feldolgozással töltött időt megjegyezve a saját termelékenységünket is kiszámolhatjuk.
Így aztán megtudjuk, hogy megéri, vagy nem éri meg visszajönni.
Persze a tapasztaltak ezt egyetlen lapátpróbából megállapítják, 
de kezdőként még a számolgatás is nehezen megy, 
ezért hát jön a következő matekpélda, az egyenes kúp térfogata.
Azonban a példabeli kupac nem egy sóder kupac kúpja!
A sóder átlagos rézsűszöge, ami az emelkedését jelenti, melynél meredekebb nem is tud lenni:
45°
Ez azt jelenti, hogyha a magasságot tudjuk, akkor a sugarat is tudjuk, ugyanis
egy derékszögű, egyenlő szárú háromszögről beszélgetünk.
Eszerint az alapszabály szerint a felvázolt kupacunk, amelynek magassága 0,75 m,
térfogata mindössze V= 0,4418 m3!

Szóval ahhoz, hogy 1 m3-t felkupacoljunk
majdnem 1 m magas kupacot kell emelnünk.
A képletünk az egyenlő szárú háromszög miatt a következőképp módosul:
V=h3*1/3PI
h=0,985 m
V=1,0 m3

A csontszáraz sódernek a rézsűszöge valamivel kisebb 40° körüli!

Azt már tudjuk, hogy 1 m3 mekkora is a valóságban, ha felhalmozzuk,
de mennyi is az annyi?
Különböző sóderbányák és lerakatok adatait átnézve, nagyjából azt mondhatjuk, 
hogy ha teljesen száraz anyagot halmozunk, akkor 1,6-1,7 T anyagot hordtunk össze.
Ugyanez nedves verzióban 2-2,1 T!
És itt még csak az egyszerű, bányászott sóderről van szó.
A parton öndúsuláson átesett gazdag rétegek ennek dupláját, tripláját is elérhetik akár!
Ne felejtsük, hogy a dúsuló, jelző-ásványok sűrűsége átlagban valahol 4-6 g/cm3 környékén van.
Tehát egy köbméter föveny nedvesen akár 5-7 tonnát is nyomhat!
Azt is érdemes tudni, hogy miért nem állnak neki nagyüzemi gépekkel kinyerni ezt a fövenyaranyat.
Jelenleg bányászati szempontból 1-2 PPM (part per million) 
dúsulástól éri meg kitermelni kőzetanyagból az aranyat világszinten.
Ez a PPM a tömegarányra vonatkozik.
Azaz 1 millió gramm sóderből 1 gramm hasznos anyag kellene legyen minden köbméterben a parton.

Gyorsan kiszámolható, hogy a mi sóderes példánk alsó 5 tonnás értékét alapul véve,
az 1 köbméterünkben minimálisan 5-10 g aranynak kellene lennie ahhoz, 
hogy kitermelhető legyen.
De jó is lenne! :)

Ebből is látszik, 
hogy  a legjobb esetben sem éri el a fövenyarany, 
a kitermeléshez szükséges dúsulási értéket.

Amennyiben az aranyász jó helyet választott 
és ténylegesen felpakolja azt az 1 m3-nyi sódert a padjára, 
azt helyesen, jó hatásfokkal mossa át
az esetben 0,7-1,2 g, 
csaknem "Good Delivery" minőségű, 
996 ezrelék tisztaságú aranyhoz juthat hozzá a Dunánál.


Azonban a dúsulási érték, a part rétegeit megvizsgálva igen-igen változatos lehet!


Ha szerencsések vagyunk, akkor a part ajándékaként, 
kiemelkedő aranymennyiséghez is hozzájuthatunk, 
mely több, mint egy gramm arany is lehet, de ez korántsem az átlagos érték!
Senki ne ezekkel az adatokkal számoljon, mert nagyon nagyot fog csalódni!

A mennyi is az annyi témakörébe tartozik az is, 
hogy hány aranyszemcsétől érdemes nekilátni a mosásnak egy adott területen.
Nos, ez változó!
Kinek, mi éri meg?!
Nekünk, 
hobbi aranyászoknak, 
akár a 30-50 szemes lapátpróbával megmutatkozó partok is kellemes időtöltést jelentenek.
Ennél magasabb, 80-100 szemnél, már mindenki elgondolkodik.
A ma már "fehér hollói" ritkaság számba menő,
 200 feletti szemcseszámú helyeket pedig súlyos titokként őrzi mindenki, 
aki már rálelt egy-egy ilyenre valaha is!
:)

Rövid "elrettentő" példa:
Alapvetően mi mindig a látható tartományról beszélünk, amely 50 mikron feletti szemeket jelent.
Az arany nagy része a láthatatlan tartományban is jelen van!
Nézzünk egy dunai példát,
ha átlagban 100 000 szemcse ad ki egyetlen grammot,
 és jó lapátpróbánk van 100 szemcsével, 
akkor 1000 lapátonként lesz körülbelül 1 g-nyi aranyunk.
Ha a lapátunkra 1 liter fövenyt veszünk, akkor az épp egy köbméter lesz, 
de ez nagyon egyénfüggő.

A Dunán lefelé haladva az aranyszemcsék mérete csökken
 a kőzetekből kiszabaduló szemekéhez képest, 
így a felső szakaszon számlált 100 000 szemes grammonkénti átlag,
 az alsóbb szakaszokon ennek többszörösét is elérheti.

Ne felejtsük el, hogy a sóder mennyiség 4-6 szorosát kell számoljuk mellé a vízből alsó hangon, 
de ez az érték inkább közelít a 6-8-szoros térfogathoz, 
amivel megöntözzük a sódert a saroglyában és lemossuk a padot!
Ez is, mint a "lapát" mennyisége is egyénenként változó.
Fizikum, lapát és meringülő méretektől függő értékek, ezért is használtam -tól-ig meghatározásokat.
Hamar-gyorsan kikalkulálható, hogy igen jó,
 kubikus fizikum kell egy sűrű, 12-16 órás műszakhoz, 
nem beszélve arról, ha valaki ezt napi szinten tudja és akarja csinálni.

Miért vannak kevesen, akik megélhetési szinten, 
nyugdíj kiegészítésként művelni tudják ezt a mesterséget?
Ezért, kérem szépen!

Mindemellett a mai partviszonyok, beszélőviszonyban sincsenek a múlt század elején tapasztaltakkal,
 ill. fellelhető antikvitás számba menő,
 N. László Endre könyveiben olvasható ősi, gazdag lelőhelyekkel.
Természetesen aki keres, talál!
:)
Arany ma is van a parton...
"csak" meg kell keresni!

Mindenkinek jó aranyászást kívánok!

Amennyiben tetszett a cikk, 
kérlek segítsd a terjedését egy megosztással a G+-on, Facebook-on, 
vagy egyéb közösségi platformokon, fórumokon!
Csatlakozz közösségünkhöz a Facebook-on:

BLAtti